Dueonline.hu

Vagy legalábbis most már tudja, hogy hogyan veheti észre a termékhamisítókat, akik napjainkra már behálózzák az egész világot. Izgalmas előadást hallhattak azok a DUE-tagok, akik ellátogattak kedd délután a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának tanácstermébe.

Egy pocakos, deres hajú, idős vámtisztet vártunk, aki majd egy hosszú előadáson, minimum két órán keresztül a hamisítástól int óva minket. No, nem ez történt! E helyett két fiatal tiszt érkezett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szellemi Tulajdonok Védelmi Osztályától, PowerPointtal és hamisított tárgyakkal felszerelkezve.

A termékhamisítással a fogyasztók megtévesztése, esetleges betegségek okozása mellett, iparjogi oltalmat sértenek meg a tettesek. Előtted van a kép a piacos standokon árult zörgős papíros dvd-kről? A kalózkodás egyik legamatőrebb, de mégis már veszélyesnek titulált változata ez, mert nemcsak hogy esetleg rossz minőségű filmet kapsz, hanem a hacker fel is tudja törni a számítógépedet. Az otthoni zenék és filmek letöltésével, addig nincs baj, amíg nem csinálsz belőle üzletet. Viszont az FTP-k és a torrentek már büntethetőek, mert hiába fizetek én mint fogyasztó a letöltendő anyagért, a bevétel nem a szerző, hanem a torrent oldal tulajdonosának markát üti majd.

Gondolkodtál már azon, hogy mi mindenre lehet szabadalmi jogot kérni? Vegyünk például egy üdítős palackot: kupakra, palackformára, címkére, a címke feliratának grafikájára, a márka nevére, sőt, magára az üdítő receptjére is, akár… S ha már üdítő, az egyik gyomorforgató példát egy ázsiai „Pepsi-gyárban” láttuk: egy koszos lavórból öntöttek valami barna löttyöt, a most kivételesen kimosott, újrafelhasznált üvegekbe. A kupakot pedig már gyerekjáték volt újra rácsavarni.

A hamisítások már globális méreteket öltenek, egyedül a pingvinek és a jegesmedvék földje nincs még megfertőzve, évente legalább nyolcszáz milliárd euró veszteséget okozva ezzel a világgazdaságnak. (Ez az adat persze csak tájékoztató jellegű, hiszen nem mindent füleltek le eddig a hatóságok.) A következmények egyszerűek: gazdasági károk, hiszen ezek az „üzletemberek” nem fizetnek semmiféle adót, egészségügyi kockázatok, ill. büntetőjogi- és polgárjogi szankciók.

Kiemelve az egészségügyi kockázatokat: nem egy képet láttunk, ahol betonkeverőben keverték az ételízesítő porokat, különféle kozmetikumokat kiürült olajoshordókban készítettek, és a gyógyszerek festékanyagába útburkolat felfestő színezékanyagot találtak. Emlékeztek, hogy pár évvel ezelőtt a NASA Kepler-távcsövének pályára állítását hónapokig tologatták? Na, itt is simlizés volt a dologban, ugyanis az egyik beszállító hamis alkatrészeket adott el a NASA-nak.

Ma már mindent, de úgy képzeljétek el, hogy tényleg mindent hamisítanak. Mit lehet tenni ez ellen? Jóformán semmit. Képzeljük el, hogy Hamburgban, a világ egyik legforgalmasabb kikötőjében évente hatmillió(!) konténer cserél gazdát, de ennek csupán két százalékát tudják átvizsgálni a fizikai korlátok miatt.

Vajon mi történik a lefoglalt árukkal? Amiket „széthamisítottak”, azaz rengeteg rajta a márkajelzés, azokat csak bedarálni tudják, viszont ami még menthető, és könnyen leszedhető róla a címke, azt karitatív célokra ajánlják fel.

Hogy még csak véletlenül se vegyél termékutánzatot, figyelj az alábbi szempontokra:

-        Hol árusítják?

-        Mennyiért? (pl.: Levi’s farmert ne akarj ötezerért venni…)

-        Csomagolás minősége milyen?

-        Vásárlói tájékoztatókat adtak?

-        Címkék megvannak?

-        Helyesírási hibákat találsz a címkén?

S ha mindezek ellenére úgy érzed, hogy hamis terméket vettél, akkor fordulj nyugodtan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz.

(További tippek, és információk: www.nokamu.postr.hu, www.facebook.com/nokamu)

Kérdésünkre, hogy a Józsefvárosi Piac, ami amúgy kedvelt látogatóhelyük a vámosoknak, miért van még mindig nyitva, azt az egyszerű választ kaptuk, hogy vannak, akiknek érdeke, hogy nyitva tartsák a magyarországi hamisítás talán legnagyobb fellegvárát…

Lazáry Fanni