Eseménynaptár
Így veszünk mi! - Akció-reakció
Boltba járunk, ha tetszik, ha nem. A fajta mindegy, kislokál, közepes szuper, vagy benga nagy hipermarket – akció, az tuti lesz. Ne legyen.
Akció. Ez a bűvös szó, hívó, csábító, pénzed van, de spórolni jó – rajzik is az emberfajzatja a felirat felé, és itt követi el az első nagy hibát. Mert ha ott a leértékelt felirat, inkább meg sem nézzük, tényleg ez a legolcsóbb-e, hiszen miért is lenne érdekük az áruházaknak átverni minket?
Pénzért? Naná. Erről szól ez. Botorság azt hinni, hogy ami akciós, az azért az, mert a bolt azt akarja, hogy minél kevesebb pénzt hagyjunk ott náluk, és cserébe a legtutibb dolgokat kapjuk. Ami olcsó, az azért van, mert vagy kriminálisan sok van a nyakukon, és valahogy el kell adni, vagy más a csel.
Torjákné Amberger Teréz, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Irodájának vezetője szerint, ha három csoportra osztjuk a vásárlókat, a következőt kapjuk:
• Van a szkeptikus vásárló: a delikvens látja az újságban a leárazást, de nem rohan a boltba, hanem előtte összeveti a többi áruház (esetekben nem akciós, mégis olcsóbb) ugyanilyen termékével.
• Van a bedőlős vásárló: gép módjára odamegy, ahová a prospektus irányítja, nemválogat, nemkérdez, vesz.
• Van a gazdag vásárló: nem filléreskedik, a minőségre hajt, az akció hidegen hagyja.
Az emberek nagy többsége, ha hipermarketben vásárol, akkor nem fog megállni csak a tíz forinttal leárazott paradicsomnál, melyet kinézett a prospektusból. A biológia működik, a rengeteg termék rengeteg vizuális ingere hat a vevőre (közben az „AKCIÓS” felirat minden cetliről belesikolt az arcába), és ebből is vesz, abból is vesz, majd a kasszánál kicsenget súlyos tízezreket, arcán önelégült mosollyal, mert igazából vett paradicsomot 10 forinttal olcsóbban… A vevő is elégedett, az áruház is kaszált a prospektusos mínusz tíz forintjával egy tízezrest.
Hát így működik ez. A GVH szakértője azonban felhívja figyelmünket: a titkos fegyver még mindig a vásárlók kezében van. A titkos fegyvert pedig – esetünkben – tudatos vásárlásnak nevezik. Nem abban az értelemben, hogy bemegyünk a boltba, és a tudatunknál vagyunk („vásárolunk, hej”), hanem úgy, hogy megnézzünk, mi az, amire tényleg szükségünk van, s azt hol, milyen minőségben, mennyiért tudjuk megvenni.