Dueonline.hu

Bizonyára mindenki találkozott már hamisított termékkel élete során, rosszabb esetben ő maga vásárolt ilyet. Legtöbbször nem történik semmi, ezért hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a hamis termékek ugyanolyan funkciót töltenek be, mint amiről másolták, pedig ez közel sem így van.

A NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) és a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) szakembereinek segítségével összeszedtünk minden lényeges információt, amivel érdemes tisztában lenni...

A hamisítás

Először is tisztázzuk mi az a hamisítás: "Hamisításon a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját értjük – függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem, illetve az iparjogvédelmi oltalom melyik formájáról van szó, valamint attól, hogy polgári jogi vagy büntetőjogi jogsértésről beszélünk-e." -olvasható a HENT (Hamisítás Elleni Nemzeti Testület) honlapján. Kevésbé stlizált formában arról van szó, hogy ha mi egy olyan terméket veszünk a kezünkbe, amiről azt hisszük, hogy például a kedvenc márkánkat forgalmazó cég - vagy szerződött partnere - gyártotta, de kiderül, hogy mégsem (azaz megtévesztettek minket), akkor hamisításról beszélhetünk. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, nyugodtan forduljunk a fogyasztóvédelemhez.

A hamisítás persze nem csak a "vásárlót" érinti. Azok a cégek, amelyeknek a termékeit hamisítják, számos bevételtől esnek el, hiszen a bóvli termék után sem részesedést, sem pedig jogdíjat nem kapnak. Éves szinten körülbelül 800 milliárd euró veszteséget okoznak a csalók, ami a világkereskedelem 7-8 százaléka. Ilyen hatalmas számok mellett felmerül a kérdés, hogy vajon mit tehetünk és mit teszünk ellene...

A tudatos vásárlás

Ha egy árucikkről azt gyanítjuk, hogy nem eredeti, akkor NE vegyük meg! Van, hogy egyértelműen látszik, hogy nem valódi termékkel állunk szemben. Ilyen lehet, amikor a termék ugyan látszólag ugyan az, mint amire szükségünk van, de a nevében eltérést tapasztalunk (pl.: Playstation - Polystation).

Nehezebb eset, ha a csomagolás, név és minden apró összetevője "tökéletesen" lett másolva, hiszen (sajnos) jellemző, hogy az emberek elhiszik, amit a szemükkel látnak. Gyanakodjunk, ha egy ilyen kamu terméket az eredetihez képest jóval olcsóbban kínálnak, de az is gyanúra adhat okot, ha nem a megfelelő fórumon szerezzük be (pl: piac, "100forintos" bolt, stb.). Keressük a márkaboltokat, mert ott a legkisebb az esélye, hogy átvernek minket, bár ahogy azt a NAV munkatársaitól megtudtuk, ez sem 100%-os garancia. Nem túl régi eset: Az egyik nagyobb áruházlánc polcaira hamis Levis farmerek kerültek. A bolthálózat nevét természetesen nem írom le, mert nem szeretném rossz hírét kelteni, de ez a példa is jól mutatja, hogy mindenhol körültekintőnek kell lennünk.

A képen látható "Stihl" vagy "Shtil" láncfűrész érdekessége, hogy ahány alkatrész van rajta, annyi különböző verzióval és betűtípussal írták rá a "márkanevet". A NAV szakértője elmondta, hogy a magukra valamit is adó cégek, ilyen hibákat biztosan nem követnek el, ezért ha kezünkbe kerül egy "Shtil" fűrész, joggal gyanakodjunk. Személyes megjegyzés: én biztos nem merném használni, ha tudom, hogy bizonytalan forrásból származik.

A tudatos vásárlással mi is támogatjuk a hamisítás elleni kűzdelmet! Azt a kűzdelmet, amit természetesen a hatóságok és különböző jogvédő szervezetek folyamatos ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal próbálnak megnyerni. Érdekes tény azonban, hogy az Európába érkező hajók szállítmányainak mindössze 2%-át tudják átvizsgálni, azaz nagyjából 100 konténerből 2 az, ami ellenőrzés alá kerül. A hamisítók szempontjából ez a kockázat igen kicsi...

Nincs jó minőségű hamisítvány?

Ez a kérdés sokakban felmerül, pedig a válasz egyszerű: nincs! A kamu termékek készítőinek pont az a célja, hogy a silány minőséget olcsón előállítsák, majd az eredeti (drágább) áruhoz pozícionáltan, de annál mégis olcsóbban adják el. Aki jó minőséget akar csinálni, az minden bizonnyal hosszabb távon gondolkozik és saját márkát hoz létre.

Mit lehet hamisítani?

Szinte mindent! Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy csupán egyetlen árunak hány jogi oltalma lehet:

A hamisítás hatásai

Azzal bizonyára mindenki tisztában van, aki hamis terméket vásáról (kivéve, ha tudtán kívül teszi azt), hogy az általa fizetett összegből egyetlen forint sem kerül az eredeti árucikket készítő céghez; abba azonban kevesebben gondolnak bele, hogy ez mivel is jár. A bevételkiesés miatt a cégeknek egyre kevesebb anyagi forrása jut az iparfejlesztésre és még kevesebb a kutatásokra (ez legfájóbban a gyógyszergyártókat érinti), így lassul az ipar növekedése, adott esetben visszájára fordul és leépítések, időnként csőd is bekövetkezhet.

A bóvlik nem csak az iparra vannak rossz hatással, akár az egészségünket is tönkretehetik. A gyógyszerhamisítók (még ha adott esetben követik is az eredeti gyógyszer előállításának folyamatait), közel sem annyira higiénikus közegben dolgoznak, mint a gyárak, így olyan dolgok is belekerülhetnek egy-egy keverékbe, aminek nem lenne szabad, arról nem is beszélve, hogy ezek az emberek többnyire nem rendelkeznek gyógyszerész végzettséggel. Joggal mondhatja bárki, hogy ez egy kiragadott példa, de mi bajom lehet, ha egy "nike logóval ellátott kínai pólót" veszek fel?! Szerencsére legtöbb esetben semmi, de láttunk már példát hő hatására olvadó strandpapucsra, vagy egészségkárosító anyagokból készített ruhaneműre, ami kiütést okozott.

A fenti képen egy eredeti (bal) és egy koppintott (jobb) borotva pengét látunk ezerszeres nagyításban. A kép magáért beszél: A jobb oldali penge minősége egyértelműen rosszabb. Szembetűnő a két penge élének minősége közti eltérés, de ennél sokkal többről van szó. A borotvagyártó cég fertőtlenítve szállítja áruit, míg a bóvlin olajos foltok és egyéb szennyeződések is vannak.

A NAV szakértői külön felhívták a figyelmet arra, hogy az olcsó (nap)szemüvegek milyen veszélyesek lehetnek. Egyrészt nem szűrik meg az UV és egyéb sugárzásokat, másrészt legtöbb esetben nem megfelelő anyagból készülnek. Ha vásárolunk egy szemüveget egy optikai üzletben, szinte biztosak lehetünk benne, hogy egy esetleges baleset esetén szemünk nem károsul a szemüveg üvege által, azonban a pár-száz forintos bóvli pápaszemnél erre nem figyelnek, és előfordulhat, hogy szilánkos törés esetén szemünkbe is kerül a lencséből. Ezek egyedi esetek, azonban arra eddig senki nem tudott példát mondani, hogy egy kamu terméknek pozitív hatása lenne.

Sokszor mi is hamisítunk

A cikkben eddig a szervezett hamisításról volt szó, de nagyon sokszor a hétköznapi emberek is elkövetik ezt, csak "kicsiben". Már az is hamisításnak számít, ha egy idézetet úgy használunk fel, hogy nem tűntetjük fel megfelelően a forrást. Lássunk egy összefoglaló táblázatot, hogy meddig mehetünk el és mi az amivel már mi is szabálysértést vagy bűncselekményt követünk el. A táblázat a HENT oldalán található információkra támaszkodik, az ott található hasonló táblázat kiegészített verziója: