Dueonline.hu

Lengyel-magyar, két jó barát, együtt harcol, s issza borát – tartja a közmondás, s több száz év távlatából is bátran állíthatom, hogy ez így igaz. Nem találkozni egy olyan lengyellel sem, aki rosszallóan nézne a magyarokra.

Krakkóban az a jó, hogy eltölthetsz egy hosszú hétvégét, vagy egy hosszú hónapot, akkor is jól érzed magad, mert pár nap alatt is úgy megragad a város szelleme, hogy az út végén biztosan elhatározod: ide még visszajövök. Tényleg érdemes visszatérni, mert folyamatosan újul a város, mindig találsz egy kis szeletet, amit még nem láttál, vagy nem ilyen formában láttad.

Elsőnek jó túlesni a „kötelező” látnivalókon, az útikönyvek kedvelt helyein. Ilyen a Wawel, ami elég tömény dózisban zúdítja rád a történelmet, nem egyszer magyar szálakba is gabalyodva. A királyi palota, a bástya és a katedrális méltóságteljesen magasodik a domb tetején. Érdemes felmászni a toronyba, a kilátás gyönyörű. Az altemplomot se hagyjuk ki, mert amellett, hogy magyarok is nyugszanak itt, szemtanúi lehetünk, ahogy a lengyel turisták megsimogatják a nemrég elhunyt Kaczyński elnök szarkofágját. A domb lábánál lakik a (fém)sárkány, s ha jó kedve van, még tüzet is okád!

Ha lemásztunk a magaslatokról, akkor sétáljunk be a főtérre, a Rynek Główny-ra. A város piactere Európa legnagyobb középkori főtere. A Posztócsarnokban a mai napig zajlik a vásári élet, itt megvehetjük a szuveníreket az itthoniaknak. Krakkó szimbólumává vált a felemás tornyú Mária-templom: a testvérgyilkosság ezt a csodálatos katedrálist hagyta ránk, ami belülről is pazar látványt nyújt.

Irány a zsidónegyed, ahol jókat enni lehet! Lengyelország történelmét sokáig lehetne mesélni, de a huszadik századi eseményeket talán nem kell hosszan ecsetelni… A krakkói zsidóság sem menekült meg a második világháború viszontagságai elől, viszont a kultúrájuk fennmaradt. A Klezmer-hois visszarepít a múltba. A falakon régi családi fotók, tablók lógnak, a menórák égő gyertyákkal és a háttérben szóló halk muzsika pedig különös atmoszférát varázsol. Érdemes megkóstolni az előételként felszolgált pászkát: bár íze gyakorlatilag nincs, de jó étvágygerjesztő. A céklaleves igazi lengyel specialitás, de inkább csak ínyencek próbálják ki.

Vissza a múzeumokhoz. Ismét egy újabb varázslat, mely most Spielberg Schindler listájába repít minket. Értsük szó szerint! A film fő helyszínéül szolgáló lőszer- és edénygyár ma már interaktív tárlóként állít emléket a Világ Igazának. Hátborzongató, mellbevágó, elgondolkodtató. Néhol fojtogató, néhol azt érzed, ez nem történhetett meg.

Visszakanyarodva a városba, térj be Szent Péter és Pál templomába, ahol minden este klasszikus zenét lehet hallgatni.

Érdemes Krakkótól kicsit eltávolodni is, és elbarangolni az ottani „Városligetbe”, ami persze sokkal nagyobb, mint a mienk, és valahogy szebb is… vadasparkkal, túraútvonalakkal, kirándulókkal, és egy halommal a közepén, amit Kosciuszko-ról, a lengyel szabadsághősről neveztek el 1820-ban.

A lengyel sütik isteniek! Betérni egy aprócska cukrászdába, és bármelyik kimondhatatlan nevű süteményt megkóstolni kötelező! Este se aludj, mert a város sem tér nyugovóra! Pezseg az élet, a belvárosban jazz klubok és a diszkók váltják egymást. Belépő nincs, de fogyasztani kell. A bátrabb zenészeknek szabad beállni jam sessionre is.

Úti tipp

Budapestről Krakkóba már a legegyszerűbb és legolcsóbb repülővel eljutni – a Ryanairrel párezer forintból megvan a repjegyed, és egy óra alatt ott is vagy. A Ryanair honlapján olcsó szállást is tudsz foglalni.

(Lazáry Fanni)