Dueonline.hu

Batíz Réka Hanna
DUE Tehetségkutató Diákmédia Pályázat 2012
Az év diákújságírója, középiskola
Dicséret

Vajon milyen lehet egy magyar egyetemistának külföldön lakni, tanulni, tapasztalatokat, élményeket gyűjteni? S vajon mennyire éri meg a külföldi éveink után hazajönni és szerencsét próbálni? Testvéremet, Batíz Gergőt kérdeztem élményeiről, aki a BGF-külker karán tanul nemzetközi gazdálkodást, és az elmúlt másfél évet kint, Hollandiában töltötte.

- Hogy fogadják a külföldieket?

- Mindenhol megvannak a sztereotípiák, de a legfontosabb, hogy te hogyan viselkedsz. Ha kulturált, normális vagy, próbálsz beilleszkedni, akkor ők is normálisak veled. Ha felháborodsz, hogy nem úgy mennek a dolgok, mint otthon, akkor hamar elegük lesz. Mint amikor akárki találkozik egy külföldivel. De amúgy ez is erősen kultúrafüggő, vannak nyitottabb és zártabb népek. Ami hátrány, hogy sajnos sok kelet-közép európai országból már vannak bevándorlók nyugaton, akiknek sajnos egy jelentős része nem akar vagy tud beilleszkedni, így az új tagállamokkal rossz élmények társulnak sok embernek, bár szerencsére nem konkrétan a magyarokkal.

- Milyen papírokat kell beszerezni?

- Megint csak országa válogatja, pontosan utána kell nézni, de általában regisztrálni kell magunkat az érkezésünk után röviddel az adott város önkormányzatánál. Ehhez a Hollandiában születési anyakönyvi kivonat hitelesített másolata kell, illetve a bérleti szerződésünk. Útlevél mindenképpen legyen érvényes, EU-n belül is! A legtöbb szerződésnél útlevélre van szükség, ez komolyabb igazolványnak számít, mint egy darab műanyag (személyi). Különösképpen, mivel az EU-n belül nincsen szabvány személyire, így a legtöbbször hiába lenne elég a személyi, az igazolványszám formátuma, hossza nem egyezik az ottani nemzeti személyikével, így nem tudják beütni a számítógépbe, és mehetsz haza útlevélért. Egyszóval minden igazolvány és dokumentum legyen érvényes (ne kint járjon le), és akkor minden rendben lesz.

Ami még nagyon fontos: dombornyomott, chippel ellátott (az új kártyák már ilyenek) VISA vagy Mastercard bankkártya, hogy külföldi automatáknál is hozzáférjünk az otthoni pénzünkhöz. Indulás előtt a malacpersely tartalmát meg az ágy alatt rejtegetett bankjegyeket ne felejtsük betenni a bankszámlánkra, hogy kint is hozzáférhessünk.

És még nagyon fontos az EU-s TAJ-kártya. Ezzel jogosultak vagyunk ingyenes sürgősségi ellátásra. Enélkül elindulni életveszélyes és tilos. Ingyen ki lehet váltani az OEP-nél, egy óra alatt megvan. Nemzetközi diák jól jöhet, de nem muszáj. Ha tanulni jössz, úgyis lesz kinti diákigazolványod.

- Mit kell elintézni ahhoz, hogy kint szállást kapjunk?

-A szállást! Mint a legtöbb kérdésnél, itt is nagyon sok múlik azon, hogy milyen céllal utazik az ember külföldre, várja-e itt kint valami, vagy csak elindul szerencsét próbálni. Ha várnak már itt ismerősök vagy egy munkahely, iskola, akkor ezek általában segítenek szállást találni. A nyugat-európai egyetemek a legtöbb esetben automatikusan felajánlják a külföldi diákoknak a kollégiumot, vagy az előre leszervezett lakást. Ez azt jelenti, hogy van biztos szálláshelyed valahol a városban, de nem te választod meg a lakótársad, és valószínűleg egy olyan házban laksz majd, ahol csak diákok laknak. Ez persze elsőre marha jól hangzik, de a sokadik álmatlan éjszaka után, amikor az ablakod alatt óbégatnak részegen, kezd eleged lenni belőle. Ezt is ki lehet nőni.

Lehet önállóan is szállást találni, de ez már rizikósabb és jóval nehezebb. Hollandiában csak ingatlanközvetítőkön keresztül lehet intézni, ami azt jelenti, hogy kifizeted az első havi lakbért, egy-háromhavi lakbérnek megfelelő kauciót, plusz egy havi lakbér + áfa ügynökségi díjat. Ha mondjuk hárman béreltek egy házat havi € 900-ért, akkor az egy főre € 300 első havi lakbér + 300~900 kaució + ügynökségi díj (az egyszerűség kedvéért) 1000. Így, ha magánúton intézed, még ki se pakoltad a bőröndöt, már ott vagy € 1600~2200-nál. Egyetemi szállással ugyanez a történet: első havi lakbér € ~400 + kaució € ~600, a lakhatás egy ezresből el van indítva. Hozzáteszem, ez a holland helyzet, országonként változnak a sajátosságok, előtte utána kell nézni pontosan.

- Ha valamiben kérdésed van, elakadsz hová, kikhez tudsz fordulni?

- Bárkihez. Helyi problémákban értelemszerűen a helyiek tudnak a legjobban segíteni, pláne az elején, amikor még fogalmunk sincs róla, hogy az adott országban hogy mennek a dolgok. Az egyetemeknek van direkt nemzetközi irodájuk (ők vezetnek végig a felvételi eljáráson is), ők gyakorlatilag szinte mindenben tudnak segíteni (ha orvos kell, ha lakhatás kell, ha jogi probléma van, vagy ha csak simán rossz kedved van, ők ezzel foglalkoznak, tudják, hogy mire van szüksége egy odatévedt külföldi elsőévesnek). A legtöbb helyen már az érkezésed előtt kijelölnek neked egy „diáktársat”, aki segít mindenben, megmutatja a várost, a fontos helyeket, a suliban segít eligazodni, segít beilleszkedni.

Ha pénzbeli segítség kell, az otthoni bankszámládra betett forintot azonnal ki tudod venni bankkártyával. (Magunknak utalgatni otthonról külföldre drága, és hosszú idő, mindig jobban megéri bankkártyával kivenni.

Ha nagyon nagy a gáz, akkor marad a magyar külképviselet (nagykövetség vagy konzulátus), illetve busszal elég olcsón haza lehet menni hirtelen is. A 112 és 911 telefonszámok mindenhol működnek, mentők, tűzoltók, rendőrség elérhető. Sürgősségi ellátásra minden EU-s állampolgár jogosult az EU-ban. (EU-s TAJ-kártya!!!)

- Milyen munkára számíthat az, aki nem tudja a célország anyanyelvét?

- Alja munkára, de ez már csak ilyen. Ez nagyon országfüggő, ha valaki tud kommunikálni a helyiekkel, akkor bébiszitterkedés, takarítás, mosogatás, pincérkedés, konyhán segédszakácskodás, mekdonálc és egyéb gyorséttermek jöhetnek szóba. Ha van valami specialitásod, akkor érdemes azt egy kicsit meglovagolni, például ha nagyjából értesz a bringákhoz, akkor érdemes bepróbálkozni egy bicikliszervizben, meg ilyenek. Ebben az alapelv az, hogy ha munka kell, akkor gyorsan kell, úgyhogy minden lehetőséget meg kell próbálni és nem szabad válogatni. Aztán ha majd mosogatással van egy valamekkora bevételed, akkor már ráérsz jobbat keresni. De a lényeg, hogy minél hamarabb munkába kell állni, és csak akkor hagyni ott a helyet, ha vár egy biztos másik.

Persze ez nyilván függ a család anyagi helyzetétől is. Lehet, hogy nem kell dolgoznod, mert otthonról tudnak teljesen finanszírozni.

- Milyen kint az élet? Mennyibe kerül lakni, enni, szórakozni átlagosan? Milyenek a bolti árak?

- Az élet kint jó. De nyilván azért, mert én szeretek kint. Ismerek olyat, aki utált kinn és első alakommal húzott vissza haza. De ez az elenyésző kisebbség. Lakni a Benelux államokban a legdrágább, és nyilván a fővárosokban mindenhol. De Németországban például sokkal olcsóbb. Belgiumban és Hollandiában havi € 400 alatt nem nagyon van lakás, Berlinben elvileg már € 200-ért is van, de ezt azért ellenőrizni kell. Összességében Benelux árakon egy havi költségvetés a következő: € 300-400 lakbér (rezsivel együtt) + € 10 internet + € ~30 mobil (mobilinternettel) + tandíj (ez országonként más, de Hollandiában most EU-s állampolgároknak € 142.75) + kajára, szórakozásra kell minimum napi € 5 (ebből előre alapanyagokat bevásárolva, magadra főzve nem halsz éhen), ha kicsit könnyedebben akarsz élni, néha elmenni bulizni, akkor napi € 8 kell, az 30*€ 8 = € 240. Szóval átlagos itteni árakkal szerény, de azért normális életszínvonalon kijönni az € 400 + 40 + 140 + 240 = € 820. Ez a nullszaldó, de nyilván kell valamekkora tartalék a váratlan kiadások fedezésére is, így jó, ha minden hónapban tudunk félretenni egy kicsit. Azt mondom, hogy Beneluxban tandíjjal mindenestül egy € 700-ból éppen hogy csak, 900-ból meg kényelmesen ki lehet jönni.

Összességében az árak kb. ugyanolyanok, mint otthon, a különbség abban van, hogy itt sokkal nagyobbak a fizetések, így nagyobb a munkádból származó vásárlóerőd. Lidl és Aldi a szegénydiák legjobb barátai, itt egy csomó középosztály minőségű dolgot lehet nevetséges árakon beszerezni. De amúgy: Egy gyros € 3-4, egy kávé attól függ hol, de kb. € 1-2, liter tej € 1, kenyeret nem veszek, de ma vettem 5 kiló krumplit € 2 ért a Lidlben. Pohár csapolt sör € 2 körül (sörből 2.5-3 dl a normál Németországtól balra a térképen.:). Hús: 250 dkg csirkemell olyan € 3-4. Mélyhűtött pizza 2 db: € 2-3. Ki kell tapasztalni, hogy mit hol érdemes venni, a zöldséget, húst a piacon sokkal olcsóbb.  Aztán a Lidl, Aldi mellett meg kell tanulni sütni-főzni, azon iszonyú sokat lehet spórolni.

- Van valamiféle ösztöndíj, amivel a holland állam támogatja a kiutazó diákokat? Ha igen, akkor annak mik a feltételei?

- Hollandiában a felsőoktatás mindenkinek fizetős. Viszont a havi tandíjnál magasabb ösztöndíjat lehet összeszedni. A hollandoknak ez alanyi jogon jár, EU-s állampolgároknak a nappali tagozat mellett kell dolgozniuk minimum havi 32 órát, ezzel ugyanarra a támogatásra jogosultak, mint a hollandok. A támogatás áll egyfelől egy € 266-s alaptámogatásból, amit a szülők keresete alapján kiegészíthet egy extra összeg € 500-ra. Ez alapesetben egy hitel, amit automatikusan elengednek, amint sikeresen elvégezzük az egyetemet (bizonyos maximum időn belül). Tehát aki közben elmegy az iskolából, az fizetheti vissza (első félév végén lehet legkésőbb büntetlenül abbahagyni). Emellé fel lehet venni havi € ~140 diákhitelt bármikor. Ezeknek az elintézéséhez kell a munkaszerződésünk, a szülök jövedelemigazolása két évre visszamenőleg, egy lakcím- és BSN-szám (Burgerservicenummer = Polgári szolgáltatási szám, olyan mint nálunk az adószám vagy a  személyi-szám), igazolás (kinti városháza adja), egy iskolalátogatási igazolás (kinti egyetem adja), személyi, útlevél és a bankszámlaszámunk. Jelenleg a holland parlament vizsgálja ezt a témát, gondolkoznak a szigorításon.

- Miben más egy holland városban élni? Miben tér el a holland emberek gondolkodása a magyarokétól?

- Hollandia nagyon sokban különbözik Magyarországtól. Igazából ez két kérdés, mindkettőről órákig lehetne beszélni. Kezdve az emberekkel. Először is le kell szögezni, mindenhol emberek élnek, az emberek pedig mind ugyanolyanok, csak a szokásaik mások. Ezeket az embereket is ugyanazok a dolgok motiválják, csak másképp intézik a dolgaikat a mindennapokban. Ez a kultúra. Holland-magyar viszonylatban azt lehet mondani, hogy a hollandok sokkal közvetlenebbek, informálisabbak, mint mi. Ezt azt jelenti, hogy nincsen udvariaskodás, szép beszéd, mint nálunk, hanem mindent egyszerűen megmondanak a szemedbe. Ez sok magyarnak először bunkón hat, de aztán hamar rájössz, hogy nem bántásnak szánják, hanem egyszerűen úgy vannak vele, hogy így egyszerűbb. És ez így is van. Nem nagyon magázódnak, kicsi a hatalmi távolság, mindent közös megegyezéssel igyekeznek megoldani. Sokkal kevésbé individualisták. Van még egy rakás dolog, de ez országonként más, előtte tanulmányozni kell a kulturális sajátosságokat.
A városok. Hát ez is egy megérne pár órányi dumát! A közlekedés Hollandiában = bicikli. Tömegközlekedés nagyon visszább van, mint nálunk, mert nincs nagyon rá szükség, ugyanis mindenki biciklivel jár. A városok nagyjából ugyanúgy néznek ki: középen templom, körülötte főtér és piac, a közelben egy vasútállomás, meg valami víz vagy csatorna összevissza a környéken. Lányok, a magassarkúkat gyakran kell cserélni: CSAK macskakő és tégla van, aszfalt vagy beton csak az úttesten (vagy ott se). Amúgy meg tágas, szép, tiszta, sok a zöld. Állatkák is vannak. Szép. Nincsenek magas házak, talán egy emelet és tetőtér. Kivéve persze a nagyvárosok központjait.
Egyszerű alapszabály: igazodj, próbálj besimulni. Ha nem tudod, mit kell csinálni, hallgass a józan eszedre, kérdezz meg valakit, vagy ha egyik sem megy: Csináld azt, és viselkedj úgy, mint a helyiek. Ez a legbiztonságosabb.

- Miért jobb külföldön élni?

- Kényelmesebb megélhetés. Iszonyatos tapasztalat. Önállóságra nevel. Kitartásra nevel. Megerősít, kitolja az ingerküszöböt. Kinyílik a világ, megérted, hogy nem csak úgy lehet a dolgokat csinálni, mint Magyarországon. Megismersz egy csomó új embert, egy másik kultúrát. Mindezeken keresztül jobban megismered önmagadat és a saját kultúrádat. Nyelvgyakorlat. Rájössz, hogy sokkal kevesebb dolog fontos az életben, mint előtte gondoltad,  megtanulod értékelni azt, amid van, család, szeretteid, barátaid, egészség, meleg szoba, kaja. Úgy gondolom, hogy ha nem zárkózol be, és kölcsönhatásba lépsz a kinti, másik világgal, egy jobb, teljesebb, erősebb ember leszel utána. Iszonyatos önbizalmat ad, hogy bebizonyítod magadnak, hogy képes vagy rá!

- Megéri-e diploma után hazajönni?

- Ezt nem saját tapasztalatból mondom, hanem szakemberektől tudom (fejvadászok, karriertanácsadók, HR-esek), hogy kétség sem fér hozzá, igen! Ma Magyarországon egy munkáltató azt nézi, hogy egyrészt milyen iskolából jössz (ez akkor játszik, ha Európa valamelyik neves egyetemére mész, vagy valamelyik fővárosba, de akkor nagyon), másrészt van-e valami munkatapasztalatod (ezt szakmai gyakorlatokkal lehet megoldani, ami majdnem minden egyetemen kötelező a diplomához). És most jön a lényeg: milyen használható nyelvtudásod van? De fontos az is, hogy van-e külföldi munka- vagy simán csak élettapasztalatod. Az első kettő mindenkinek van, de a második kettő csak annak, aki él kint minimum egy évet, de már csak egy „fél év erasmus” is előny ilyenkor. Magyarországon a külföld még mindig varázsszó, és ez a kultúránkból adódóan nem hiszem, hogy változni fog. Egyértelműen megéri, a külföldön élés és az igazi működő nyelvtudás abszolút ütőkártyák ma a magyar munkaerőpiacon, jelentősen jobban fog az keresni, akinek az utóbbi kettő megvan.

- Milyenek a holland bulik?

- Nem valami jók. Aki bulizni akar, az menjen Budapestre, vagy csináljon házibulit.