Eseménynaptár
Fesztiválozás fenntarthatóan
Itt a nyár, ezért próbálunk neked segítséget adni, hogyan töltsd el hasznosan a szünidőt. Hallottál már a fenntartható fesztiválokról? Ha nem, akkor most majd bebizonyítjuk neked, hogy a koncerteket is végig lehet tombolni környezettudatosan.
Tudtad? A fesztiválok helyszínén jelentkező környezetszennyezés többszöröse a hétköznapok során megszokottnak. A 2010-es Sziget Fesztivál után például 4000-4500 köbméternyi szemetet takarítottak és szállítottak el. Ezek a rendezvények úgy tudnak az anyagok természetes körforgásaként működni, hogy ha a felhasznált anyagokat a használat után megfelelő módon kezelik, válogatják, tisztítják. Továbbá nem használ annál több energiaforrást, mint amennyit a természet amúgy is újratermelne, ha pedig kibocsátásról van szó, akkor nem termel többet a környezet feldolgozó képességénél.
Hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban? Háromféle kategóriája van a fesztiváloknak. (Nem, nem a VOLT-ra, Sziget-re, Sound-ra gondolunk…) Ezek mind a technikai felszereléssel vannak kapcsolatban. A low-tech rendezvényeken a cél a minél kevesebb technikai és technológiai eszköz alkalmazása. Általában alacsony költségvetéssel, szerényebb programokkal valósulnak meg, ráadásul sokkal kisebb célközönség számára. A high-tech kategória, ahogy a neve is mondja, követi a kor legújabb vívmányait: a legspécibb keverőpultokat, színpadi fényeket, hangosításokat alkalmazza, hogy minél több ember figyelmét felkeltse és odacsábítsa. Nem csak a legnagyobb sztárokat vonultatja fel, hanem a legfrissebb szórakoztatóelektronikai berendezéseket is – gondoljunk csak a silent-disco berobbanására. Az ilyen típusú fesztiválokon központi téma a nézőszám, az elfogyasztott étel-ital, villamos energia mennyisége és a termelt szemét nagysága. Mondjuk, ez pont kapóra jön nekünk, hisz ezeket a mutatókat akarjuk vizsgálni a fenntartható fejlődés szempontjából. A soft-tech, „szelíd technológiás” megoldások kompromisszumot jelentenek számunkra, mert alacsonyabb környezetterhelés mellett használják ki az új technológiák által nyújtott előnyöket.
Egy újabb szempont, hogy mitől fenntartható egy fesztivál: ökolábnyoma ne haladja meg a fenntarthatóság mértékét. Vagyis akkor fenntartható valakinek az életformája, ha a fogyasztásának globális hektárban megadott értéke nem haladja meg a 2,1-et. A 2010-es Szegedi Ifjúsági Napok látogatóinak lábnyoma ennél jóval kisebb, 1,8 volt. Hogy ez minek köszönhető? Az olyan öko kezdeményezések bevezetésének, mint a re-pohár, a komposztálható étkészlet, vagy a közlekedés zöld alternatívái. De nem csak a SZIN, hanem a többi fesztivál is kicserélte régi kukáit szelektív hulladékgyűjtőkre, illetve ingyenes kerékpártárolókat építettek.
Ne legyen egy program sem környezetkárosító – állítja a www.fenntarthao.hu/fesztiválok oldal. De miért lenne például egy Skrillex koncert káros? – kérdezhetnétek jogosan. Azért, mert a fesztivál helyszínén az év többi időszakában egy, a természet által felépített élővilág létezik, madarakkal, kis- és nagyállatokkal. Hogy ha viszont több napon keresztül dübörög a zene, akkor képzelhetjük, hogy hány állat szedi inkább a sátorfáját és keres másik otthont magának. A zajmegelőzést már több rendezvényszervező is bevezette, például a Sziget nyitott színpadjain a programok este 11 órakor befejeződnek, de a bulit máshol folytatják: fedett és hangszigetelt színpadon játszanak tovább az előadók. Láttál már te is földre rögzített mini hőlégballonokat, amik valamit vagy valakit reklámoztak? Ez az eszköz a tipikus túlzott energia-felhasználók közé tartozik. Miért nem inkább egy re-papírból készült transzparensen hirdet az illető?
Öko-szállás: már azzal is rengeteget tennének a szervezők, hogy az „ottalvósoknak” a kempinghelyét a helyi növények minimális károsítása mellett jelölik ki. Mennyire menő lenne nyáron, napkollektorokkal ellátott zuhanyzókban fürödni? Biztos maradna elég meleg víz, hisz a negyven fokos hőség megtermelné azt.
És a felsorolást még folytathatnánk. Ma már több fesztivál is elkötelezte magát a fenntartható fejlődés mellett, viszont egy valamit tudni kell róluk. Nem az a céljuk, hogy „zölddé” váljanak, hanem sokkal inkább az, hogy bennünk, látogatókban felébresszék a környezettudatos énünket, és ráébresszenek minket arra, igen is egyéni felelősségünk van bolygónk védelmében.
(Forrás: Turizmus Bulletin, www.fenntarthato.hu, www.sziget.hu)