Dueonline.hu

Tudom, mindenki ezt szajkózza már nektek, több hónapja. Nem értitek, hogy miért? Na, akkor most megpróbálom elmagyarázni nektek!

Azt mondják, az első mindig emlékezetes. Aztán a Tibor vagyok, de hódítani akarok óta tudjuk, hogy a második mindig jobb az elsőnél. No de mi a helyzet a harmadikkal? Félreértés ne essék, a DUE Médiatáboráról beszélek! Idén ez lesz a harmadik táborom, és eszméletlenül várom! Igen, mert ez az év legjobb tíz napja, mert itt megtanulsz nem aludni, újságot írni, rádiós műsort szerkeszteni, a mikrofonba beszélni, esti híradót összeállítani, a kamerába vagy éppen nem bele beszélni, hanganyagot vágni, csapatban és anélkül dolgozni, igazán jó fotókat készíteni, nutellás palacsintát jóízűen enni, ja és megtapasztalod a DUE-feelinget. De tényleg!

Az első nagyon jó volt. Igen, még mindig a táborról beszélek... Tejfölös szájú kiscsikóként érkeztem Balatonfenyvesre, s büszke voltam rá, hogy jól tudok fogalmazni. Aztán már másnap rájöttem, hogy amit én jónak hiszek, az csak elégséges, s csupán egy jó táptalaj, amiből el lehet kezdeni építkezni. De abban a tíz napban bőszen építkezhettem! Csoportvezetőim és a szakmai vezetők is rengeteget segítettek, ha írtam egy jó cikket, akkor megdicsértek, ha pedig hibáztam, akkor kendőzetlenül a szemembe mondták kritikáikat. Persze szigorúan csak építő jelleggel, amit utólag is köszönök. Addigi életem legintenzívebb tíz napját éltem át akkor, először tapasztaltam meg, s feszegettem biológiai határaimat, s nem utolsósorban egy fantasztikus társaságba csöppentem. Barátokra és társakra leltem a táborban.

Szeptemberben visszazuhantam a valóságba: a gimnáziumi végzős osztály padjába és egy címvédő, junior korosztályú, röplabda csapatba. Döntenem kellett, úgyhogy a röplabdát abbahagytam, letettem arról az álmomról, hogy profi sportoló legyek, s helyette a DUE-t, az újságírást választottam! Nem bántam meg, sőt: a tábor csak megerősített abban, hogy nekem ezt a pályát kell választanom, mert amellett hogy egy kicsit konyítok is hozzá, ez az egyesület az a platform, ahonnan el lehet indulni ebben a szakmában.

Féltem, hogy a második tábor semmi újat már nem fog tudni nekem mutatni, de a szarvaimat hamar letörték. (Szerencsére…) Tényleg jobb volt a második, vagy legalábbis másabb, extrább, különlegesebb. Most a harmadikat még kíváncsiabban várom, újabb társakkal és csoportvezetőkkel akarok együttdolgozni, nyitott vagyok az újdonságokra, no és felettébb nagy érdeklődéssel várom a táborba érkező vendégeket, mert az tavaly is nagyon jól sült el: Novák Péterrel azóta puszipajtások vagyunk.

Az elsők között fizettem be idén a tábori előleget, s tűkön ülve várom, hogy kik lesznek az új táborozók. Te csatlakoztál már?

Lazáry Fanni