Eseménynaptár

DUE-tagság
és Sajtóigazolvány

Ne dőlj be!

ne-dolj-be

DUE Almanach

Due Tallózó

Due rádió

Médiatár

Médiatár

DUE Média Archívum

DUE Média Archívum

Due Médiaügynökség

Az ital az agyadra mehet

Ismerve a magyar gimnazisták alkoholfogyasztási statisztikáit, valószínűleg hiába győzködnénk egy egész korosztályt arról, hogy várjon 18 éves koráig – na meg mi sem voltunk mindig olyan szentek, mint most.

 

Ugyanakkor mivel ebben az országban a kulturált és a mértéktelen ivásnak egyaránt komoly hagyományai vannak, ezúttal néhány észérvvel szeretnénk afelé terelni, hogy ha nem is veted meg az ilyesmit, legalább az előbbi hagyományt ápold – persze ha nem élsz az itallal, azt teszed a legjobban.

Egy magyarországi megyeszékhelyen néhány évvel ezelőtt végzett felmérés szerint a középiskolások 83 százaléka találkozott már az alkohollal, a 9-10.-esek 20 százaléka, a 11.-esek 34 százaléka és a végzősök 12 százaléka pedig közeli és bensőséges viszonyt ápol vele. A diákok 87 százaléka tartja teljesen természetes dolognak az alkoholt, és többségük szerint bulikban nehéz felszabadultan viselkedni bizonyos mennyiség elfogyasztása nélkül. A válaszolók 47 százaléka mondta azt, hogy már megtapasztalta, milyen igazán részegnek lenni – de feltételezhetően ezzel azt is megtapasztalták, milyen utáni igazán másnaposnak lenni, és ennek tudható be, hogy a rendszeresen kegyetlenül berúgok „csak” 12 százalékot tesznek ki.

Az alkoholfogyasztás viszonylagos elfogadottságában valószínűleg közrejátszik, hogy a széles körben elterjedt népi vélekedés szerint az alkohol gyógyszer, és egy-két felespohárnyi tömény például sokat segít egy megfázáson. Ezt tudományosan még senkinek nem sikerült igazolnia, pedig meglepő módon több komoly kutató is megpróbálkozott vele. Az egyetlen bizonyított jótékony hatás az, hogy enyhén csillapítja a fájdalmat, illetve a javulásba vetett hit és az enyhe részegség együtt megnyugtatják a beteget.

A káros hatásoknak ugyanakkor se szeri, se száma: érzékenyeknél például már az alkalmankénti alkoholfogyasztás is durva torokbevérzést okozhat, akik pedig rendszeresen ilyesmivel ütik magukat, fiatalon is számolhatnak az olyan eredményekkel, mint az agykárosodás, a májbetegségek vagy az impotencia. (Hosszú távon pedig az emésztőrendszeri daganatok és a csontritkulás esélye is kritikusan megnő, és itt a hosszú táv nem a nyugdíjas kort jelenti, minthogy azt már nem érnéd meg.) Bár komoly mennyiségű alkohol kell hozzá, egyetlen berúgás is veszélyes tud lenni: olyan súlyos alkoholmérgezést kapni sem lehetetlen, ami légzési nehézségekkel vagy beájulással jár, de igazán feneketlen torkúak a légzésbénulásig vagy a keringés összeomlásáig is eljuthatnak.

Amerikai kutatók más, rövid távon igazolható hatásokat is találtak, amikor több tízezer rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyasztó középiskolást vizsgáltak meg: náluk az agy prefrontális kérege lényegesen kisebb volt, mint a józan életű gimiseknél, és kevesebb idegkapcsolattal is rendelkezett. Az agynak ez a része az érzékelésért, illetve az információk és az érzelmek összekapcsolásáért összefelelős, tehát ez azt jelenti, hogy a spiccesen tapasztalható betompulás enyhébb mértékben, de állandósult náluk, továbbá a tesztek szerint lassabban dolgoztak fel információkat, illetve nehezebben mérték fel döntéseik következményeit vagy tartották féken hirtelen indulatukat. Emellett az összetett gondolkodással is problémáik adódtak, ami pedig olyasmi, amire tanulás közben nagyjából az általános iskola ötödik osztályától szükség van.

Egy másik kutatócsoport azt igazolta, hogy a gyakori és túlzott alkoholfogyasztás szívritmuszavarhoz vezet: ez eleinte kellemetlen, később pedig nagy eséllyel vérrögképződést vagy agyvérzést okoz. A túlzott alkoholfogyasztás vizsgálódásuk szerint felnőttkorban is már napi egy-két sör felett elkezdődik, fiatalon pedig jóval kevesebb is taccsra teheti a szívedet, amely ha hagyod, amúgy még fejlődne egy picit.

Due Médiahálózat- a diákújságíró egyesület. Közösség. Tehetség. Barátság