Dueonline.hu

A sajtónak és médiának csak az egyik dolga az, hogy hétvégenként érdekes és színes dolgokat lehessen olvasni a lapokban, a rádióban hallgatható zene szóljon, szombat este pedig lehetőleg minél szebben énekeljenek a tévében.

A tapasztalat szerint a másik oldal is fontos: hogy korrupciós ügyekről rántsák le a leplet és politikusokat, üzletembereket szembesítsenek a döntéseik következményeivel akkor is, ha ez az érintetteknek kellemetlen.

Ahogy a Freedom House nevű szervezet felhívja rá a figyelmet: ahol senki nincs, aki felemelné a szavát, amikor a döntéshozók eltávolodnak a törvényes úttól, ott nem csak a korrupció terjed el, de emiatt lassabban fejlődik a gazdaság is.

Fontos például, hogy a vállalatok mindig tisztességesen viselkedjenek a fogyasztóikkal, ne szennyezzék a környezetet, jelentsék be az alkalmazottaikat, ne engedjenek a korrupció csábításának. Az átláthatósággal és a korrupció visszaszorításával foglalkozó Transparency International is rámutat: ahol a sajtó szabadsága csorbul, ott jellemzően a korrupció is gyorsan belehúz.

Mennyire szabad?

Ami a törvényeket illeti, az Egyesült Államok a sajtó- és szólásszabadság tekintetében évszázadok óta az élvonalban jár, ott ugyanis gyakorlatilag bárki leírhat bármit. Kínában ezzel szemben az állam korlátozza, hogy melyik oldalakat lehet megnyitni az interneten, Iránt pedig a biztonság kedvéért éppen lekötik az internetről. A világ szerencsésebb felén mindenesetre alapvetés, hogy csak kirívó esetekben korlátozzák, mivel foglalkozhat a média. Ilyen például a kampánycsend a választásokat megelőző napokban vagy a holokauszt tagadásának tilalma.

A törvény védi a kiskorúakat is, például azáltal, hogy a bevállalósabb műsorszámok előtt figyelmeztetés hangzik el, és a tévék akkor sem adhatnak fényes nappal felnőtt tartalmakat, ha 42-es karikát tesznek rá előtte. És természetesen az újságírókra is vonatkoznak szabályok: ahogy te sem terjeszthetsz hazugságokat másokról egy hangosbemondóval a kezedben, ugyanúgy a sajtóban sem teheti ezt meg senki következmények nélkül.

Miért fontos ez nekünk?

Ha nincs valamiről információnk, nem tudunk róla dönteni. Vásárláskor például fontos, hogy tudjuk, egy termék vagy szolgáltatás pontosan mit tartalmaz, és milyen módon kerül hozzánk. Nincsenek benne káros anyagok? Működik egyáltalán? Nem túl drága a hasonló árucikkekhez képest? Ha tisztában vagyunk minden fontos részlettel, felelősen tudunk választani, nem kell aggódnunk, hogy rosszul döntöttünk. Ha valamiért nem jutunk hozzá alapvető információkhoz, véleményekhez és tapasztalatokhoz, könnyen belátható, hogy mások visszaélhetnek a tudatlanságunkkal, és nagyon rosszul járunk.

A minket körülvevő világban számos dolog van, amiről tudnunk kell, hogy kialakítsuk saját véleményünket. Rengeteg esemény történik az országban és azon kívül is: pl. új megoldások, találmányok, termékek, vagy akár könyvek és filmek jelennek meg, amelyekről szeretnénk információt. Arra viszont nincs időnk és lehetőségünk, hogy egyedül járjunk utána mindennek. Ebben segít a sajtó, a média. Változatos formában, stílusban és sokféle szempont szerint közvetíti az információt, mi pedig ennek hatására (is) hozunk döntéseket.

Ezért fontos, hogy a sajtó munkatársai hozzáférjenek a közérdekű információkhoz és azt megoszthassák a nyilvánossággal. Aki azonban a drága, káros vagy nem környezetbarát termékeket vagy szolgáltatásokat forgalmazza, vagy a közpénzeket a saját érdekében használja fel, annak nyilván nem érdeke, hogy ezek az információk kiderüljenek. Sok országban próbálják tehát akadályozni a szabad sajtó munkáját. Szerencsére az internet, sőt, a mobilinternet korában már nagyon nehéz gátolni a hírek szabad áramlását. Az igazság előbb-utóbb a napvilágra kerül.

(A cikk a Telenor támogatásával készült)