Dueonline.hu

Az első munkahely hatalmas fordulópont egy ember életében, amire nem csak fizikailag, de mentálisan is fel kell készülni.

A DUE Tallózó korábbi számaiban már olvashattatok tanácsokat arról, hogy mire kell ügyelni egy munkaszerződés elkészítésekor, vagy a munkavégzés ideje alatt, hogy ne sérüljetek meg. Most is foglalkozunk a fizikai oldallal, ám egy kicsit megvizsgáljuk a dolog lelki oldalát is.

Amikor középiskola, vagy felsőoktatás után az ember munkába áll, komoly kihívásokkal néz szembe lelkileg és fizikailag is. Vajon bírni fogja a stresszt? Elég ereje van, hogy végigálljon adott esetben egy műszakot? Egyáltalán, fel lehet erre készülni?

Sokat számít, mit hozol otthonról

Rozsnyai Margit pszichológus szerint a beilleszkedés gyorsaságát nagyban meghatározza, hogy ki milyen családi háttérrel rendelkezik. Ha a családon belül a szülők komolyan veszik a gyereknevelést, és felelősségteljes viselkedésre tanítják meg a gyereket, hogy például magától segítsen a házimunkában stb., akkor annak a gyereknek később könnyebben fog menni az integrálódás a munkahelyen. Azok, akik nagy és nyitott családban nőnek fel, szintén jobb esélyekkel indulnak, hiszen otthon megtanultak „nem középpontban lenni”, és mások érdekeit is figyelembe venni. Ezekben a családokban a gyerekek már kiskoruktól kezdve többféle emberrel van körülvéve, és mindegyik más-más mintát mutat. A gyerekek ezeket meg tudják figyelni, tanulni tudnak belőlük, ami később nagy segítség lesz.

Emberismeret felsőfokon

Ahogy haladunk a felnőttkor felé, egyre kevésbé elnézőek velünk az emberek, illetve egyre több tapasztalatot szerzünk másokról. Nagyon jó példa erre a felsőoktatás, ahol sokszor nagy tekintélyű professzorok általános iskolás gyerekeket megszégyenítő rigolyákkal rendelkeznek, és buktatnak egy miniszoknya miatt, vagy valakit „arcra” buktatnak meg, esetleg csak „arcra” engednek át. Ezek nem kellemes, ám hasznos tapasztalatok, később is fogunk találkozni ilyen habitusú emberekkel, s akkor már nem fog meglepetésként érni minket a dolog.

Ki fognak csinálni…

Arra is fel kell készülni, hogy egy új munkahelyre belépve az ember automatikusan bekerül egy hierarchikus szerkezetbe, és viselkedésével vagy megerősíti, vagy megbontja ezt a viszonyt. Ha alárendeltként viselkedik, akkor valószínűleg megerősíti, azonban ha konfrontálódik a felette állóval, vagy éppen azonos rangban lévő, de tapasztaltabb kollégával, akkor abból több bonyodalom is származhat. Rozsnyai Margit szerint célszerű az idősebbek, tapasztaltabbak segítségét kérni az elején, ők majd elmagyarázzák, hogy ki hol áll a nagy munkahelyi „táplálékláncban”. Új emberként előfordulhat, hogy a régiek potenciális „veszélyforrásnak” tekintik a frissen érkezett munkavállalót, és igyekeznek éreztetni vele, hogy ők mindent jobban tudnak, és az „újonc” alá van rendelve nekik.

Fő a biztonság

A munkavédelem elsődleges szempont, függetlenül a munkavégzés típusától. Sajnos Magyarországon az általános és középiskolai oktatásban nem fektetnek elég hangsúlyt a munka- és balesetvédelem megismertetésére, általában egy gyors „ha tűz van, szólj a tanárnak, egyébként meg villával ne nyúlkálj a konnektorba” jellegű eligazítással le is tudják a feladatot (dacára annak, hogy a Munkavédelmi Törvény előírja). Nyilván részletes munkavédelmi oktatást nem lehet tartani, hiszen ahány szakma, annyiszor száz meg száz veszélyhelyzet állhat fenn. Éppen ezért, ha munkába állunk, akkor már kötelezően kapnunk kell az adott feladatkörhöz tartozó munkavédelmi oktatást. A munkáltatónak el kell magyaráznia a különböző gépek használatát, illetve tájékoztatnia kell minden lehetséges veszélyforrásról. Ahhoz, hogy a munkát biztonságban lehessen végezni, a munka jellegéhez megfelelő védőfelszerelést is kell kapnunk. Ez egy irodai munka esetén jelenthet egy állítható magasságú széket, de mondjuk egy tetőfedő munkához már valamilyen kötélzet, sisak, állvány is kell(ene), hogy tartozzon. Munkába állás előtt orvosi vizsgálaton kell részt venni, ahol az orvos megállapítja, hogy a munkavállalónak van-e olyan betegsége, ami miatt nem kezdheti el a munkát.

Tetőn dolgozom, de az egyetlen dolog, ami ott tart, az a tíz ujjam…

Sajnos előfordul, hogy a munkaadó nem tartja be az előírásokat és nem ad a munkavállalónak védőfelszerelést. Ilyenkor a területi kormányhivatalokban működő Munkaügyi Felügyelőségnek lehet jelezni a problémát, de Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens szerint először célszerűbb a munkaadóval beszélni – persze a megfelelő hangnemben, hiszen munkavállalóként nem kezdhetjük el egyből szemrehányóan követelni a védőfelszereléseket, mert azt rövid úton a megélhetésünk bánhatja. Ha nem sikerül diplomatikus úton rendezni a dolgot, akkor már érdemes a kormányhivatalt felkeresni, ahol névtelenül is panaszt tehetünk, amit a Munkaügyi Felügyelőség meg fog vizsgálni, meglepetésszerűen munkavédelmi ellenőrzést tart, és hiányosság esetén megteszi a megfelelő lépéseket.

Ha bármilyen tájékoztatást szeretnél kapni a munkavédelemről, vagy ehhez kapcsolódó jogi dolgokról, akkor keresd fel a megyei Munkavédelmi Felügyelőséget, vagy annak honlapját, a www.munka.hu webcímen. Speciális kérdés esetén tárcsázd munkaidőben az ingyenesen hívható, 06 80 204 292-es telefonszámot.

(A cikk a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült)