Ha diákként próbálsz munkát találni, sok lehetőséget, de még több buktatót sodorhat eléd az élet. Az alkalmi munkavállalás, illetve idénymunkák azok, amikre középiskolás korodban a leginkább számítani lehet. Itt is vannak fontos tudnivalók, amiket jegyezz meg, mielőtt munkába állsz.
Mi fán terem az alkalmi munka?
A mezőgazdasági és turisztikai idénymunkákat, valamint az egymás után 5 munkanapnál tovább nem végzett munkát nevezzük alkalmi munkának. Ha diák vagy, akkor ezek azok a munkák, amiket a nyári szünetben simán végezhetsz, bár nem olyan feltételekkel, mint egy felnőtt. Idénymunka lehet a gyümölcsszedés, kukorica címerezés, és hasonló mezőgazdasági munkálatok, de lehetsz akár animátor is egy szállodában. Fontos tudni, hogy egy naptári évben 120 napot nem haladhatja meg az alkalmi munkavállalásaid száma – ha csak a nyári szünetben végzed, akkor nem kell matekozni, mert biztos nem fogja meghaladni ezt a számot.
Ki végezheti?
Ha már elmúltál 15 éves, és nappali tagozatos diák vagy, akkor bármelyik iskolai szünidődben jogod van ahhoz, hogy munkát vállalj – de csak a szülőd, vagy gondviselőd hozzájárulásával! Az ő engedélye nélkül tilos! Nincs megkötve, hogy hány helyen dolgozhatsz, úgy osztod be a munkákat, ahogy idődből és erődből futja. Egyik nap mehetsz almát szedni, a másik nap pedig máshol mondjuk aktákat tologatni, ám itt is akad kivétel. Attól, hogy fizikailag kibírnád akár 12 órán keresztül a munkát, mégsem dolgozhatsz ennyit – ahhoz, hogy ez így lehessen, be kell töltened a 18. életévedet.
Hogy kapsz munkát, miket kell hozzá leadnod?
Mivel nem állandóan fogsz az adott munkahelyen dolgozni, kicsit egyszerűbbek a szabályok, mint egyébként. A munkaadód (főnököd) feladata az, hogy elektronikus, vagy postai úton bejelentsen téged az adóhatóságnál. Bár nem szoktak, de ajánlatos szerződést is kötni, amiben megállapodtok a munkavégzés időtartamáról, a béredről és a munka jellegéről. Fontos, hogy legyen rajta a munkáltató összes elérhetősége stb., hogy baj esetén azonnal tudják, hol kell keresni. Ha nem vagy biztos abban, hogy bejelentve dolgozol, kérj egy másolatot az adóhatóságnak megküldött papírról. Ha nem adják oda, megy a süketelés, akkor nyugodtan kérj segítséget az illetékes kormányhivatalban.
A gyakornok és a próbamunka
Az Alaptörvényben is rögzítve van, hogy mindenkit megillet fizetség a munkájáért. Dr. Csigi Imrétől, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztályának közigazgatási tanácsadójától megtudtuk: önmagában nem létezik ilyen (leszámítva a szakképesítés megszerzéséhez szükséges munkaviszonyt) hogy „gyakornok”. A legtöbb esetben azonban a munkavállaló és a munkaadó egy hallgatólagos megállapodást kötnek: a munkavállaló szerez tapasztalatot, a munkaadó viszont nem fizet. A munkavállaló sokszor kényszerhelyzetben van, ezért nem kér segítséget. A próbamunka szintén egy fantom kategória, a próbaidős munka a megfelelő keret, de ez azt jelenti, hogy a munkába állást követően fizetést is kell kapnia. A próbaidő lényege, hogy 3, vagy 6 hónap alatt mind a munkavállaló, mind a munkaadó mondhatja azt, hogy köszöni szépen, holnaptól nem kéne itt folytatni. Amint letelik a próbaidő, különböző törvények és jogok védik mind a munkaadót, mind a munkát vállaló személyt, ennek egyik általános pontja a felmondási idő, ami attól véd, hogy egyik napról a másikra elveszítsd a munkahelyed, vagy hogy egyik napról a másikra a munkaadó elveszítse egy alkalmazottját anélkül, hogy pótlásáról gondoskodni tudna.
Mit tehetek, ha szerintem nincs minden rendben?
Ha kétséged támad, hogy be vagy-e jelentve, vagy úgy érzed, hogy ahol dolgoznod kell, nem kapod meg a megfelelő védőfelszereléseket, akkor jelezd a területileg illetékes kormányhivatalban. A www.ommf.gov.hu címen rengeteg tudnivalót találhatsz, különböző animációk és brosúrák segítik az egyszerűbb megértést.
Külföldi munka
Az igazi próbatétel, ha távol a családtól, külföldön próbálod ki magad, mondjuk a nyári szünetben. Nem csak a nyelvtanulás szempontjából hasznos, és a pénztárcád is jobban hízik, de igazi kalandokat és rengeteg barátot szerezhetsz. Mivel Magyarország is tagja az Európai Uniónak, az Unión belül gond nélkül vállalhatsz munkát. Persze itt is érdemes és kell is figyelni, deríts ki minél több dolgot leendő munkahelyedről, hogy mennyi pénzt fogsz keresni, hol fogsz aludni, miket vonnak le a béredből, és mennyit kell dolgoznod ezért. Ha teljesen biztos vagy magadban, akkor itt már csak az úgynevezett A1-es igazolványt kell kiváltanod, ez igazolja azt, hogy Magyarországon rendelkezel biztosítással, és kezdődhet a nagy kaland!
(A cikk a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával készült)