Dueonline.hu

Anyu, apu rohan, boltba, munkába, csekket feladni, kocsit mosni, tesót elvinni edzésre, és számtalan egyéb helyre – és sokszor nincs, aki vigyázzon az otthon maradó gyerekre.

Egyszerűnek tűnik leültetni a tévé elé, mert az lefoglalja, ám a képernyő előtt egy egész generáció nőhet fel anélkül, hogy bárki is figyelne arra, amit néz. De mivel próbálják védeni a fiatalokat azok, akik nem szólhatnak rájuk – csak egy karikát tudnak kiharcolni egy műsorhoz?

Mire jó a korhatár?

Az ember agya születésétől fogva úgy viselkedik, mint egy szivacs – szív magába mindent, amit csak tud –, ez esetünkben a környezetből érkező információkat jelenti. A tévében kedvünkre váltogathatjuk a csatornákat, és fel lehet nőni úgy is, hogy végig a dzsungelben hintázó orángutánok egyedfejlődésére koncentrálunk egy természetfilmeket sugárzó csatornán, de úgy is, hogy három évesen már „Hasta la Vista”-val köszönünk el a rokonoktól, és minden, a földön heverő faágról egy gépfegyver jut az eszünkbe. Sok szülő nem gondolja át, mit kéne és mit nem kéne néznie a gyerekének – attól, hogy valami vígjáték vagy animációs film, még lehet káros.

Kik és hogyan döntik el a korhatárt?

A tévék és a rádiók maguk sorolják be a műsoraikat korhatár-kategóriákba, és a Médiatanács ellenőrzi, hogy megfelelő besorolással, megfelelő műsorsávban ment-e le a vizsgált adás. A mozifilmeknél más a helyzet. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Nemzeti Filmirodáján belül működő Korhatár Bizottság jogköre, hogy minden mozifilmet – sőt, a mozielőzeteseket, azaz a trailereket is – megvizsgáljon. Vagyis egy pszichológusokból és más szakemberekből álló csapat hoz döntést a mozifilmek korhatár-besorolásáról. A filmek forgalmazója előzetesen tesz egy javaslatot (például tisztában vannak vele, hogy mondjuk a Fűrész-sorozat sosem kapna 18-nál alacsonyabb besorolást, ezért meg sem kísérelnek mást javasolni), a bizottság pedig a szakértőket meghallgatva engedélyezi, vagy éppen szigorítja az általuk megjelölt korhatárt.

A korhatárjelzés a műsorokban útmutató, és nagy segítség a szülőknek, akiknek így elvben nincs más dolga, mint ellenőrizni, hogy van-e korhatárkarika az adott műsoron vagy mozifilmen, és ha igen, akkor megfelel-e a gyerek korának.

A híradó egy érdekes példa, mert a hírek nagy része különböző katasztrófákkal, vérengzésekkel, lövöldözésekkel, karambolokkal és egyéb, pozitívnak nem mondható eseményekkel foglalkozik. Dacára annak, hogy fokozottan van benne agresszió, halál, nem kell korhatári kategóriába sorolni, ezért a szülőnek van nagy felelőssége abban, hogy ha a gyerek esetleg leül, mert érdeklődik a világ eseményei iránt, akkor legyen ott vele valaki, aki elmagyarázza azt, ami történik. Ha olyan riport kerül adásba, amiben káros tartalom szerepel, akkor a hírolvasónak előtte figyelmeztetnie kell a nézőket. („Megrázó képsorok következnek.” stb.) Az új médiatörvény szabályozza a nagyobb médiaszolgáltatóknál a bűnügyi hírek arányát. A hírek ötöde szólhat csak vérengzésről, balesetekről. Ezzel a rendelkezéssel lehetőség nyílik arra, hogy a tévéhíradókban ne csak szörnyű hírekhez jusson a néző.

Itt a piros, hol a piros

A tévés korhatárjelzések tekintetében viszonylag egyértelmű a helyzet: ha nem látunk karikát, akkor az a tartalom minden korosztály számára biztonságos. A kifejezetten gyermekeknek szóló műsorokat pedig a tévében egy zöld kisfiúfej jelzi.

Az új médiatörvény vezette be a 6-os korhatár-kategóriát. Ez a kategória korábban nem létezett. Bevezetésének a célja, hogy megóvja a fiatalabb, érzékenyebb korosztályt a félelemkeltő és erőszakos médiatartalmaktól. Az ilyen besorolású tartalmak már félelmet kelthetnek a 6 év alatti gyerekekben, akik még nem tudják elvonatkoztatni a fantáziát a valóságtól.

Hat évvel később, 12 évesen, kamaszkorban a gyerekeknek már érettebb a hozzáállása, tágabb a világképe. A 12-es kategóriájú műsorok kifejezetten a serdülő nézőközönség számára készülnek, és nem jeleníthetnek meg olyan mértékben káros tartalmat, amelyet a 12-16 év közötti gyermek még nem képes megfelelően feldolgozni. A szexuális tartalmak kapcsán pedig körültekintően kell eljárni.

A 16-os karika alatt egész durva dolgok is elfutnak, elég, ha a Ryan közlegény megmentésének nyitójelenetére gondolunk, ahol Spielberg egyedi rendezésének köszönhetően húsz percen át golyók, belek és halálsikolyok között kalandozunk kifelé Normandia partjára. Éppen ezért a 16-os karikával ellátott műsor a tévében csak este 21:00 és reggel 05:00 között sugározható.

A 18-as korhatár-besorolású műsort pedig már csak este 22:00 és reggel 05:00 között lehet sugározni, ezek kizárólag 18 éven felüli nézőknek ajánlottak. Ide sorolandók:

• az agresszív, kegyetlen jeleneteket tartalmazó (pl. Sikoly, Fűrész)

• a szexualitást kendőzetlenül, akár durván és szélsőséges formában ábrázoló (pl. bármelyik pornófilm),

• a durvaságot, obszcenitást, kirekesztő viselkedést humorosan megközelítő (pl. South Park),

• ahol a droghasználatot vonzó életformaként jelenik, amellyel alkalmas lehet a szerek kipróbálása iránti kíváncsiság felkeltésére,

• illetve a veszélyes „mutatványok” kipróbálására biztató (pl. Jackass)

műsorok.

A kiskorúak fejlődésére legártalmasabb műsorokat – ilyenek pl. az erőszakot középpontba állító, vagy szélsőségesen bemutató filmek – már a VI. kategóriába kell sorolni. Ezeket a műsorokat a tévében csak kódoltan, titkosított formában lehet közzétenni; moziban és egyéb nyilvános vetítőhelyen (pl. filmklub) pedig csak vagy speciális – kizárólag felnőttek számára elérhető – terjesztői hálózatban, vagy csak este 10 és hajnali 5 óra között lehetbemutatni.

Említettük, hogy a mozikban szintén létezik a korhatáros besorolás, sőt, még a mozielőzeteseket is kötelező ellátni vele. Amíg a teljes film besorolásáról még nem döntött a bizottság, addig az adott film előzetesén szaggatott körrel kerül ki a várható korhatári jelzés, viszont ez még változhat a film egészének függvényében. További érdekesség, hogy az alacsonyabb besorolású mozifilmek előtt nem lehet olyan előzetest vetíteni, reklámozni, ami magasabb korhatárral kerül majd vászonra – tehát ha a család beül a Micimackóra, akkor nem mehet le a Fűrész aktuális részének ajánlója, mert a hároméves gyerek megállna a növésben és maga elé meredve, üveges szemmel ülné végig a rajzfilmet.

A mozis korhatár-kategóriák nagyon hasonlítanak a televízióéhoz – vagyis 6, 12, 16 és 18-as karikák itt is vannak –, de a tévével ellentétben a korhatár nélkül megtekinthető filmeket itt üres karikával jelölik. A kizárólag felnőttek számára ajánlott alkotásokat egy piros karikában lévő piros x jelzi.

Az oroszlán bajsza

Persze a korhatár mit sem ér, ha mondjuk élő műsorról van szó. A Való Világ korábbi évadjaiban rendszeresen probléma volt, hogy 12-es korhatárral indult el a műsor, aztán a szereplők nekiálltak olyan dolgokat művelni, amiktől egy jóérzésű szülő azonnal a szemetesbe vágta az egész készüléket, a gyereket pedig egy vazuli procedurával inkább süketté és vakká tette, csak hogy ne kelljen még egyszer ilyet látnia. A Médiahatóság ugyan azonnal reagált, és panasz is érkezett szép számmal, a műsor készítőinek pedig jó pár nullát oda kellett rajzolnia a csekkre, amit kaptak a szabálytalanságokért, de hát az adás lement, a néző pedig látta, amit látott. Az új évadban emiatt már óvatosabbak voltak a készítők, és 16-os karikával és ennek megfelelően későbbi idősávban adták a műsort.

Vannak olyan csatornák, amelyeket nem Magyarországról sugároznak, ezért nem a magyar, hanem a székhely szerinti médiatörvény vonatkozik rájuk. Ilyenek például a Cool TV és a Sport Klub, ami Romániából; vagy a Viasat3, ami Angliából; a Minimax, illetve az HBO pedig Csehországból érkezik hozzánk. A külföldi joghatóságú, ámde javarészt magyar célközönségnek szóló csatornákon sok esetben fordul elő vélhető jogsértés, amely a hazai nézőket is érinti. A nézők szempontjából nem az a fontos, hogy milyen szervezet jár el a jogsértővel szemben, hanem az, hogy a televízióban ne jelenjenek meg problémás vagy sértő tartalmak. Romániában a legmagasabb korhatár a 15-ös, illetve alkalmazzák az AP jelölést – ez azt jelenti, hogy 12 éven aluliak csak szülői felügyelettel nézhetik a műsort. Ezt használja például a Cool TV, amelynek műsorain egyébként a jelzés is kisebb, mint ahogy az a hazánk területéről sugárzó adóknak elő van írva.

A nemzetközi joghatóságokkal való hatékony közös fellépés kiemelten fontos a kiskorúak védelme érdekében, hiszen itt van a legnagyobb jelentősége a gyors reagálásnak. A külföldi, ám magyar célközönségnek szóló televíziós csatornákkal szembeni eljárásban már több esetben eredményes volt a közös fellépés. Például a Romániában működő, de magyar területre sugárzó Film+ televíziós csatorna üzemeltetőjét, az IKO Romaniát, illetve a szintén romániai székhelyű Cool TV-t már szankcionálta a külföldi partnerhatóság. Mindkét esetben a kiskorúak érdekét védő szabályok sérültek. A Film+ csatornán horrorfilm-előzeteseket sugároztak a megengedettnél korábbi időpontban, a Cool TV-n pedig a Való Világ 4-ből kimaradt, szélsőségesebb, sértő tartalmú jeleneteket sugározták BeleValó Világ címmel. A magyar valóságshow készítői a külföldi székhelyű csatorna „felhasználásával” próbálták megkerülni a hazai szabályozást, ami az együttműködés révén végül nem sikerült.

(A cikk megjelenését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatta)