Dueonline.hu

Ha azt mondják: magyar rajzfilm, akkor legtöbbünknek még mindig a Vuk, Ludas Matyi, esetleg a Macskafogó jut eszébe. Ám ezek a mesék akkor készültek, amikor legtöbbünk még gondolat sem volt.

Többek között ezért indított útjára tavaly a Médiatanács egy támogatási rendszert, aminek középpontjában a nem egész estés filmek készítése áll, így a legjobb úton haladunk abba az irányba, hogy újra talpra álljon a hazai filmes szakma. Idén a program tovább folytatódik, immár Magyar Média Mecenatúra program néven.

A felhívás igen népszerűnek bizonyult. Rengeteg jelentkező volt a több mint 720 millió forint e célra elkülönített támogatásra. Persze nem csak animációs filmre lehet pályázni, a támogatás több kategóriában elérhető. Így lehet pályázni ismeretterjesztő film készítésének támogatására, dokumentumfilmre, animációs filmre, kisjátékfilmre, filmek online történő közzétételére és tévéfilm forgatókönyv írásra, valamint filmterv-fejlesztésre is. Animációs film kategóriában olyan neves indulókat is listázhatott a Médiatanács, mint az Oscar-díjas Rófusz Ferenc. Rófusz új filmterve a Toppikról szól. A Toppik különleges lények, az ajándékozás mesterei – minden ünnepre ők készítik az ajándékokat.

Tanulás és Toppik

Rófusz Ferenc, akinek nevéhez például az 1981-ben Oscar-díjjal jutalmazott „A légy” című rajzfilm is fűződik (az első magyar Oscar-díjas film), kérdésünkre elmondta: sajnálja, hogy az utóbbi években az állam kivonult a rajzfilmek finanszírozásából, és emiatt nagyon optimistán áll a Média Mecenatúra programhoz. A pályázaton egy „A Toppik” című rajzfilmsorozat tervével nyert támogatást. Különböző nemzetek ünnepeit igyekeznek majd bemutatni a sorozatban (a Toppik gyártják az ajándékokat minden ünnepre, szerte a világon), melynek első része április környékén fog elkészülni. Egy epizód kb. 7 perces lesz. Rófusz Ferenc filmje egy példa, hiszen több mesefilm is születőben van – például Lázár Ervin történetei elevenednek majd meg (Bab Berci köve, Maminti, a kicsi zöld tündér stb.), illetve készül majd mese „Egy komisz kölyök naplója” és „Berti, a rózsaszín barika kalandjai” címmel.

A pályázatra jelentkezni sokkal egyszerűbb volt, mint a korábbi hasonló jellegű kiírásokra, mivel egyszerűsítették az adminisztrációt. A Médiatanács folyamatosan konzultált a filmes szakmával, aminek eredményeképpen szakmai szempontokat vettek figyelembe a pályázatok kiírásánál. A 2011-es támogatásból egyébként 47 filmes alkotás készülhet, ebből kilenc gyerekfilm.

Egy mese az iszapkatasztrófáról

Már több mint két éve, hogy hazánk történetének eddigi legpusztítóbb környezeti katasztrófája bekövetkezett. A Kolontárt és Devecsert elárasztó vörösiszap rengeteg család életét tette tönkre, ám a napi híradásokon és tudósításokon túl nem igazán született a témát feldolgozó produktum. Szoboszlay Péter (Balázs Béla-díjas rajzfilmkészítő, grafikus) most különleges vállalkozásba fogott: a szörnyű eseményt az azt megélő gyerekek szemével fogja ábrázolni egy animációs filmben. A módszer is teljesen egyedi: gyerekrajzok segítségével próbálja rekonstruálni a történteket. A téma komolyságára való tekintettel gyermekpszichológus és drámapedagógus is segíti munkáját.

„A gyermekek szemén keresztül látjuk a tragédiát, és így olyan banális dolgok válnak jelképpé, mint egy örökre elveszett baba, vagy a szomszéd kertben hajdan megcsodált, hatalmas hangyaboly. (…) Természetesen használjuk a gyerekek rajzait, képes történeteit is, amelyeket többnyire maguk is animálnak, nagyon jól. A gyerekek a saját hangjukon mondják, mesélik történeteiket, ezért nem használunk gyerekszínészeket a szinkronhoz sem, ez nem passzolna a filmhez. Az a mondat például, hogy ’Akkor volt a születésnapom, de mindenki megfeledkezett róla…’ egyszerűen hamisan cseng más szájából.” – mondta el Szoboszlay Péter egy interjúban. (A teljes interjú a www.mediatanacs.blog.hu-n olvasható.)

A televíziók és rádiók támogatása

A Magyar Média Mecenatúra pályázatnak van egy másik oldala, ez a médiaszolgáltatók, azaz a televíziók és rádiók támogatása.

A helyi és körzeti rádiók és televíziók életében immár egy évtizede biztos támogatási formát jelentenek a hírműsorok és magazinok készítését elősegítő pályázatok. A Médiatanács határozott célja, hogy a sokszínű helyi rádiós tájékoztatás és a színvonalas műsorkínálat biztosítása érdekében továbbra is fenntartsa e támogatási formát, ezért 2011-től megemelte a pályázatok keretösszegét.

Azt se felejtsük el, hogy egy tévé/rádió üzemeltetése során nem csak a munkatársakat kell megfizetni, hanem a bérleti díjakat, villanyszámlát és ehhez hasonló, a néző és hallgató számára teljesen „láthatatlan”, de jelentős kiadásokat. Ezért hirdeti meg a Médiatanács rendszeresen az úgynevezett „rezsipályázatait”, amelynek révén a közösségi médiaszolgáltatók üzemeltetési és fenntartási költségeihez járul hozzá. A Médiatanács fontosnak tartja, hogy a korábbi években is nagy sikerrel működő támogatást továbbra is biztosítsa azoknak, akik igénylik. (A rezsipályázatra tavaly 370 millió forint jutott és 141 pályázó kapott támogatást).

A harmadik – a műszaki – kiírással a médiatanács célja az, hogy biztosítsa a televíziók és rádiók folyamatos, színvonalas és minőségi működését, és elősegítse számukra a későbbi digitális átállást, illetve támogassa az ehhez szükséges stúdiótechnikai háttér kialakítását.

A Médiatanács és jogelődje, az ORTT 1998. és 2011. között összesen több mint hat és fél milliárd forintot költött erre a célra, hiszen az ilyen kiadások csökkentésével színesebbé és színvonalasabbá válhatnak a kisebb rádiók, televíziók műsorai, technikai repertoárjuk pedig bővülhet. A nagy népszerűségnek örvendő pályázatok keretösszegeit a Médiatanács már tavaly megemelte és közel 900 millió forinttal segítette a helyi és körzeti rádiókat, televíziókat. Idén a Magyar Média Mecenatúra program keretén belül ez az összeg 1,14 milliárdra emelkedett. Idén eddig 143 médiaszolgáltatót támogatott sikerrel a Médiatanács, a pályázatok pedig még folyamatban vannak.

Kik voltak a Magyar Média Mecenatúra pályázatainak névadói?

Kollányi Ágostonról (1913-1988.) nevezték el az ismeretterjesztő filmes pályázatokat. A Kossuth-díjas dokumentumfilm-készítő, reklámgrafikus tudományos oktatófilmjeivel több díjat is nyert.

Ember Judit(1935-2007.) után kapta a nevét a dokumentumfilmes pályázat. A Balázs Béla-díjas filmrendezőnek különös érzéke volt ahhoz, hogy művészien ábrázoljon egy-egy társadalmi problémát. Sok filmjét betiltották. Amit mindenképp látni kell tőle: Fagyöngyök, Határozat.

Az animációs filmpályázatokat Macskássy Gyuláról (1912-1971.) nevezték el. A szintén Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezőt a hazai rajzfilm atyjaként szokták emlegetni. Filmjei például: Peti-sorozat, A telhetetlen méhecske, A kiskakas gyémánt félkrajcárja, A két bors ökröcske.

Huszárik Zoltán (1931-1981.) Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas filmrendezőről, filmszínészről nevezték el a kisjátékfilmek és kísérleti filmek gyártására kiírt pályázatokat. Nézd meg a Krúdy Gyula világát megidéző Szindbád című filmjét, amelynek főszereplője Latinovits Zoltán, operatőre Sára Sándor volt.

Neumann János(1903-1957.) neve fémjelzi a lekérhető (online) közszolgálati műsorszámok, mint médiatartalmak gyártására kiírt pályázatokat. A híres tudós, több matematikai elmélet megalkotója nevéhez fűződik a számítógépek logikai tervezése, a Neumann-elv alapján működnek a mai gépek is.

Egri Lajos(1888-1967.) amerikai magyar drámaíróról kapta a nevét a televíziófilm-forgatókönyvírás és televíziófilmterv-fejlesztés támogatására meghirdetett pályázat. Megalapította az Egri-féle íróiskolát, az írástechnikáról több könyve is megjelent, közülük ajánljuk a The Art of Creative Writing és a The Art of Dramatic Writing (A drámaírás művészete) címűeket. Utóbbit máig az egyik legjobb színműírással foglalkozó könyvnek tartják.

A Balázs Béla-díj névadójáról

Balázs Béla(1884-1949.) Filmrendező, az egyik legjelentősebb magyar filmesztéta. Ha érdekel a filmművészet, A látható ember c. művét feltétlenül olvasd el! A tiszteletére elnevezett díjat a mindenkori nemzeti kulturális miniszter adományozza filmművészeknek a mozgókép területén kifejtett kiemelkedő alkotótevékenységük, valamint művészi és tudományos teljesítményük elismerésére.

(A cikk megjelenését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatta)