Dueonline.hu

A világban épp egy gyógyszeripari krízis közepén tartunk. Háború áll fenn a baktériumok és a gyógyszercégek között. A gyógyszercégek célja, hogy a baktériumokat elpusztítsák, ezek a baktériumok viszont védekeznek: egyre ellenállóbbak lesznek a különböző antibitikumokkal szemben.

Pál Csaba és kutatócsoportjának célja viszont nem az, hogy új gyógyszereket fejlesszenek ki, hanem az, hogy megértséek azokat az evolúciós folyamatokat, amelyek a védekezés mögött állnak.

Mivel foglalkoznak pontosan?

Az ötletünk nagyon egyszerű, úgy szoktam megfogalmazni, hogy „nincs ingyenebéd”. Azt vettük észre, hogy ha a baktérium az egyik oldalon védekezik a szer ellen, akkor a másik oldalon egy másik szerrel szemben akár egészen hiperérzékennyé is válhat, tehát valaminek a rovására tud csak védekezni. A mostani kísérletünk úgy néz ki, hogy elindítunk egy gyors evolúciós folyamatot, amely során a baktériumot védekezésre késztetjük. Ezek után megnézzük, hogy melyik lehet az a szer, amelyik ellen kevésbé hatásosan tud védekezni. Tulajdonképpen gyógyszerpárokat keresünk.

Hogyan kell elképzelni a munkájukat? A számítógép előtt ülnek?

Részben. A kutatásba mindenféle terület művelője bekapcsolódik: matematikusok, biológusok, számítógépes szakemberek is dolgoznak velünk. A laboratóriumi munka robotizálva van. Ezeket a speciális gépeket például mérnökök iránytják. Persze külföldi partnerekkel is dolgozunk együtt, hiszen a kutatás nagyon szerteágazó. Mi az „ős baktériummal” dolgozunk. Azzal például, hogy genetikai szinten mi egy végbe pontosan, már külföldi szakemberek foglalkoznak. Nehéz elfogadni, de nem nyolctól négyig dolgozunk. Sokszor előfordul, hogy olyan időszak van, amikor szinte semmi nem történik, máskor hétvégén is dolgozunk, mert folyik a kísérlet. Az ember folyamatosan törekszik a pályázatok megnyerésére, a publikálásra, eredmények felmutatására, hiszen csak így tud fennmaradni a labor.

Hogyan áll össze egy ilyen kutatócsoport?

Általában a már végzett szakemberek részére hirdetünk meg állásokat. Rengetegen jelentkeznek, de ötvenből többnyire csak egy embert választunk ki. Nagyon sokat nyom a latban az angol nyelvtudás: folyamatosan kell angolul kommunikálni, szaklapokat olvasni.

Milyen tanácsot ad annak, aki kutatói pályára készül?

Van erre egy történetem. Nemrég jött hozzám egy másodéves egyetemi hallgató. Egy olyan ötletet hozott, amit azután fél év alatt egy egészen komoly, külföldi tudományos szaklapban tudtunk publikálni. Már egészen korán lehetnek az embereknek nagyszerű gondolatai.
Azt tudom tanácsolni a fiataloknak, hogy legyenek nyitottak és járjanak a tanáraik nyakára az ötleteikkel. Tanuljanak angolul és kezdjenek egészen korán szakirodalmat olvadni. Nagyon jók a különböző versenyek, az OTDK, az OKTV is – érdemes ezeken elindulni, csak túlzottan komolyan venni nem szabad: volt már olyan tanítványom, aki kiváló eredményt ért el a versenyen és később remek kutató lett. De volt példa rá, hogy a kutató diák be sem jutott az első háromba. Nem szabad, hogy az ilyesmi elkedvetlenítse az embert. Azt is meg kell tanulni, hogy el kell fogadni és meg kell szívlelni a kritikát. Viszont sosem szabad semmit személyeskedésnek venni.

Mennyit ér a kutató, ha magyar?

Én ki merem jelenteni, máshol a világon nem lettek volna olyan lehetőségeim ehhez a kutatáshoz, mint itt. Nem érzem elszigeteltnek magam Szegeden. Viszont én is külföldön, Oxfordban tanultam, azután jöttem haza, hogy láttam külföldi példát. Magyarország nagyon jó hely kutatás szempontjából, de fontos, hogy az ember más példát is lásson. A diákokat is bátorítanám: menjenek külföldre, szerezzenek tapasztalatot. Ha nem is kell az egyetemet kint elvégezni, de akár a doktori képzés során mindenképpen érdemes kilátogatni, megtanulni, hogyan kell ebben a világban kommunikálni vagy milyen szabályai vannak a publikációnak.

A munka nagy része a világon ugyanúgy működik: mindenki pályázik és azért dolgozik, hogy fent tudja tartani a labort. Magyarországon rengeteg kutatás folyik európai uniós támogatásokból, rengeteget segít a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja is, benne vagyunk a tudományos életben. Ez pedig nagyszerű lehetőség szerintem.


Tóth Enikő

Kutatóhelyek tárt kapukkal

Rendhagyó fizikaórák
2013.11.18.–11.21.
MTA Atommagkutató Intézet, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C
www.atomki.hu/fizmind/fizikusnapok.html

Nyílt nap az MTA Atommagkutató Intézetben
2013.11.22. 10:00, 12:00, 14:00, 16:00
MTA Atommagkutató Intézet, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C

Higgs-bozon: a keresés húszéves kalandja
2013.11.19. 16:00–17:00
MTA Atommagkutató Intézet, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C Nagyelőadó (XII. épület, 3. emelet)
További információk: www.atomki.mta.hu