Dueonline.hu

Közlekedésszervezési problémák megoldásához is hozzájárulhatnak, de akár az emberi viszonyokat feltérképező hagyományos szociológiai eljárásokat is pontos, személyre szabható információkkal gazdagíthatják Benczúr Andrásnak és csoportjának eredményei.

Az MTA SZTAKI kutatója a kiválósági program keretében a „Big Data”-ként emlegetett, óriási méretű adathalmazok feldolgozásának lehetőségeit tanulmányozza.

Az ön kutatási témáját úgy jellemzik: az „óriási méretű adathalmazok feldolgozásának lehetőségei”. Mit is jelent ez pontosan?

Az egyik legismertebb „Big Data” cég a Google. Ahhoz, hogy a keresés minél eredményesebb legyen, a Google-nak egyszerre sok helyről kell összeszednie az információt, ezeknek az adatoknak a feldolgozása pedig nem egyszerű. Egy másik nagyon érdekes terület a mobilitásé, a mobilkommunikációé. A mobilcégek ma csak a szolgáltatást közvetlenül érintő adatfeldolgozásra koncentrálnak: nyilvántartják a készülékek pillanatnyi pozícióját, és híváskor feljegyzik a számlázáshoz szükséges adatokat. Pedig ha ennél mélyebben elemezni tudnánk a mobilitási információkat, az például a közlekedéstervezésben, az új, modern városok kialakításában is segíthet.

Hogyan képzeljük el a munkájukat? Számítógép előtt ülnek?

Az én laboratóriumom jelenleg egy lezárt szobában három szekrénynyi számítógépet jelent. Ide élő ember nemigen teszi be a lábát, legfeljebb akkor, ha én viszek le ide látogatókat. Száz darab négy terrabájtos winchester működik itt, ez elég szép adatmennyiség feldolgozását teszi lehetővé. Ezeket a gépeket többnyire távolról használjuk, az irodából vagy akár otthonról is. Együtt dolgozunk külföldi kutatókkal is, számos kutatói együttműködésünk van. Előfordul, hogy hálózaton keresztül is el tudjuk küldeni egymásnak az adatokat, van, hogy repülőgépen, a táskánkban szállítjuk őket.

Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó kutató legyen?

Nyitottnak kell lenni, és állandóan késznek az új ismeretek megtanulására. Amikor én jártam középiskolába, a matematika feladatok megoldásai nagyon szépek voltak és inkább a gondolkodási készséget, mint a tanultakat hangsúlyozták. Sokan később nem tudták megtenni azt az ugrást, amit a matematika alkalmazása jelent: itt a megoldások sokszor nem olyan szépek – viszont nagyon hasznosak, ha az ember tudja, hogyan kezelje őket. Tehát nyitottnak kell lenni, és el kell fogadni azt, hogy a megoldások nem mindig egyszerűek.

Ön hogyan választotta ezt a pályát?

Matematikusként végeztem az ELTE-n, majd Amerikában szereztem meg a doktori fokozatot. Amikor visszatértem Magyarországra 1996-ban, még nem volt ismert ez a terület, egyáltalán Google sem létezett. Az utóbbi évtizedben épült ki a rendszer, amiben dolgozom.

Kiből lesz ma kutató?

Ma már többnyire úgy kerülnek emberek a csapatunkba, hogy egyetemistákkal vesszük fel a kapcsolatot, akik ezen a tudományterületen szeretnének kutatni, szakdolgozni, ők pedig bekapcsolódnak a munkába, képezzük őket a különböző feladatokra. Sokan később elkerülnek tőlünk, előfordul, hogy nagy mobilcégekhez, sőt, sokan a Google-hoz vándorolnak el a csoportunkból. Ez persze nem feltétlenül baj – egy kutatócsoportnak ez is dolga, sőt, ez is sikernek számít.

Miért érdemes ma ezt az életpályát választani?

Nagyon új dolgokat láthat itt az ember és nagyon alkalmazásközeli dolgokkal foglalkozhatunk: sokszor előfordul, hogy nagy mobilcégek, vállalatok felső vezetőivel tárgyalunk, sokat utazunk, hogy más kutatókat megismerhessünk, és konferenciákon mutatjuk meg egymásnak, hogyan haladunk. Ez nagyon izgalmas dolog.

Tóth Enikő

Kutatóhelyek tárt kapukkal

A Budapesti Kutatóreaktor
2013.11.19. 13:05–13:50
2013.11.20. 13:05–13:50
MTA Energiatudományi Kutatóközpont, 1120 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33.

Mit kezdjünk a radioaktív hulladékkal?
2013.11.19. 13:55–14:40
2013.11.20. 13:55–14.40
MTA Energiatudományi Kutatóközpont, 1120 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33.

A Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont bemutatása
2013.11.20. 09:00–09:45
MTA Energiatudományi Kutatóközpont, 1120 Budapest, Konkoly Thege Miklós út 29-33.